Töprengtem azon, hogy milyen jogi problémákkal is kezdjem, anélkül, hogy konkrétan tudnám mi is az érdeklődési kör. Szokások, erkölcsök, jogszabályok, politika, kultúra, vallási, bölcseleti, filozófiai kérdések mind mind összefüggően de egymástól elkülönülten is szemlélhetőek.
Ígértem megpróbálok emberi nyelven kommunikálni. Talán induljunk onnan, hogy megteremtődött az ember és állammá szerveződve vívja meg harcát e kő golyóbison ami rohangál a nap körül mint tudjuk. A harcot nem csak a természettel, de az embernek önmagával is szükséges megvívnia, hiszen olyan természeti ösztön van belénk kódolva, ami miatt egymástól is védelmezni szükséges magunkat. Ez a hiba hiba-e, vagy természetes szelekció egy megnyilvánulása, nem tudom de nem is akarom kutatni. Egy mindenképpen bizonyos a vallási, erkölcsi, természeti szokásokból kilépve bizonyos szabályoknak joggá kellett válnia. A jog ugye az amit a többség elismerésével a kisebbségnek is tehát mindenkinek tiszteletben kell tartania, megsértésük helyreállításra kötelez, kényszerít, vagy büntetést von maga után.
A jog ágai bogai az államiság fejlődésével is egyre bonyolultabbá váltak, a kezdeti egyszerű lexikon jellegű szabály gyűjtemények egyre speciálisabb módon az élet egyes területeit kezdte formálni, behálózva az ember mindennapjait.
Foglalkozzunk talán elsőként az állammal, azzal a hatalommal, aminek megjelenése egy különös viszonyt hozott létre a hatalmi akarat és a magánember között. A köz joga tehát óhatatlanul is feltételezi azt, hogy hatalom akarata az elsődleges, no de meddig ér ez a hatalom, parttalan talán, ha egyáltalán lehet neki gátat szabni, mik a határai? Mitől jó vagy rossz egy állam, egy hatalom milyen módon és hogyan jön létre. Ha létrejött mik azok a belső formák, amik biztosítják azt, hogy jónak lehessen mondani a hatalmat, mik azok amik alapján létre jöhet az a gát, ami megvédheti az egyént a hatalom valójában mindig hajlamos túlkapásaitól?
Az ókorban már számtalan töprengés volt e kérésben, a középkori abszolutista uralom után következtek az egységes Istentől származó hatalom megbomlásával az alkotmányos királyságok, majd a köztársaságok, és demokráciák világa. Nem ment egyszerűen az a harc, ami végül is az emberi szabadságjogok kiterjesztésével nemzetközileg is elismert emberi és politikai jogok megalkotásához vezetett.
Tehát maga a hatalom féken tartása a jó állam megalkotásának és annak működésének megszervezése sok-sok vitát váltott ki, mutatott egy fejlődési ívet. Nem egyszerű olvasmány, mégis javasolnám elolvasni az egyik legnagyobb a jog világában sokat emlegetett tudós írását: Az államhatalmi ágak elválasztása azért fontos kérdés, mert ez alapjaiban határozza meg azokat a közjogi és ezzel együtt a magánjogi kereteket, ahogyan egy állam felépül, ahogyan a jogrendszerét felépíti. Milyen állam legyen? Tehát a legfőbb szabály, az alkotmány hogyan épüljön fel? Nem lényegtelen kérdés, nem véletlenül kavart viharokat jelen alaptörvény kérdése sem. Ha az állam hatalma korlátlanná vagy kevéssé korlátozhatóvá válik, akkor az egyén kiszolgáltatott lesz, de fordítva sem jó, hiszen az káoszt anarchiát eredményezhet. Nézzük tehát, egy rövid összefoglalót az állami hatalom megosztásának szükségéről.
http://mek.oszk.hu/02000/02043/html/290.htmlÉs talán meg lehet tekinteni egy szeletét az ókori politikából.
http://www.youtube.com/watch?v=i05AGMNgqOU
